A raszta hajviselet Afrikából indult el, és terjedt el az egész világon.  A jellegzetes dreadlocks a rastafari vallás követőinek életében tölt be fontos szerepet, van, aki a hajnövesztést spirituális utazásnak tekinti, mivel ehhez nagy mértékű türelem szükséges.

Ma már nem csak vallási, hanem esztétikai szempontok mentén, divatból döntenek sokan a raszta haj viselése mellett, ennek hatására egyre elfogadottabbá vált ez a hajviselet. Ennek ellenére sok tévhit él a köztudatban erről a frizuráról.

A leggyakoribb tévhitek és cáfolatuk:

• Nem szabad mosni: a raszta haj a a tévhitekkel ellentétben nem a kosztól áll össze, hanem a megfelelően elkészített tincsek a tupírozástól, sodrástól, horgolástól maradnak egyben. Ezeket eleinte, amíg el nem kezd filcesedni (összeállni) a haj, speciális wax-szal szokták bekenni, amely jobban egyben tartja a szálakat. Amíg a filcesedés meg nem indul, addig valóban nem ajánlott mosni a raszta hajat, ez pár hétig is eltarthat.
  
  
• Nem kell mosni: van, aki szerint a raszta hajat nem kell mosni, mert a fejbőr öntisztulásra képes. Erről pár szó: a hajszál gyökere a bőrben található szőrtüszőkben helyezkedik el, ebbe ürül a faggyú-és verejtékmirigyek váladéka. Ezzel egy elsődleges védelmi réteg alakul ki a bőr felszínén. A túlzott hajmosás megbontja az egyensúlyt, fokozott zsírosodásra készteti a fejbőrt, azonban hajmosás nélkül nem áll le ezeknek a mirigyeknek a működése. Mosás  nélkül a zsír akadályozhatja a bőrlégzést, zsíros korpásodás, hajhullás állhat elő.
  A raszta hajat kímélő, teafaolajas samponnal ajánlott mosni. Balzsamot viszont nem szabad használni rá, mivel könnyebben szétcsúszhatnak tőle a tincsek. Heti 1 alkalommal érdemes hajat mosni.

• Nem lehet festeni: a raszta haj ugyanúgy festhető, mint az „eredeti”. A különbség az, hogy mivel egy tupírozott, nyitottabb szerkezetű hajról van szó, alacsonyabb százalékú oxidálószerrel kell dolgozni, és nagyobb mennyiségű festékre lesz szükség. Ügyelni kell, hogy a festéket jól bele kell nyomkodni a tincsekbe, és a lemosásnál is figyelni kell arra, hogy lehetőleg minél kevesebb festék maradjon a hajban.
  
  
• Nem lehet kibontani, kopaszra le kell vágni a hajat, ha megunom:  a raszta hajat ki lehet bontani. Ez sok időt vesz igénybe, mint ahogy az elkészítés is, és ugyanúgy fájdalmas is lehet, de nem lehetetlen. Még az évek óta hordott tincseket is szét lehet szedni. A módszer: előtte 2-3 héttel el kell kezdeni ápoló anyagokat (pl. argánolajat) tartalmazó samponnal mosni, és balzsammal, pakolással ápolni a hajat. Minél gyakrabban, akár 2-3 naponta érdemes mosni, balzsamozni. Ezzel fellazulnak a tincsek. A haj kibontását erős, sűrű fogú fésűvel végezzük (fémfogúval akár). Előtte dörzsöljünk ápoló olajat a tincsbe, így könnyebben csúsznak szét a szálak. Ha sikerült az egész hajat szétbontani, meg kell mosni kétszer egymás után, pakolással ápolni. A roncsolt hajvégeket érdemes fodrásszal levágatni. 

A radírt, vagyis a forró vízzel elkevert szőkítőport nem felvilágosításra, hanem színárnyalat változtatására használjuk.  Natúr, festetlen hajon nem hoz eredményt az alkalmazása, a mesterséges pigmenteket távolítja el. Hajszín korrigálásánál megszünteti a nem kompatibilis színárnyalatokat.
Tehát a fodrászatban elég sokoldalú a felhasználása, otthoni használatra azonban csak bizonyos esetekben javallott, egy komplikált, foltos, festett haj radírral történő korrektúráját inkább bízzuk szakemberre.

Én egy olyan alkalmazási módot mutatok be, amelyet sajnos a hétköznapokban kevesen alkalmaznak, és helyette hidrogén-peroxidos szőkítéssel roncsolják a hajukat. Ez a felvilágosított hajon alkalmazott hajszínezők (fizikai, 6-8 mosással kikopó színezők) teljes eltávolítása, és más árnyalatúra festése. 

Kiindulási színem a Crazy Color Cyclamen színének kopott árnyalata. A melírozott tincsek világosszőkére vannak felvilágosítva. (A képen látható narancsos tincs a próbatincsem volt, érdemes alkalmazni, mielőtt nagyobb terület színváltoztatását végezzük.)

Fóliák segítségével helyezem fel az anyagot a hajra.
Stilfésű (a hegyes szárú fésű) segítségével választom le a tincseket. Ügyelek arra, hogy precízen, a tőre helyezzem fel a fóliákat. A hatóidő 5-20 perc, folyamatosan ellenőrzöm a hajat a megállapítására.

Figyelem!
Ha meleg színből festünk hideg et (pl. pirosból kéket), akkor győződjünk meg róla, hogy a haj nem maradt sárgás, narancsos árnyalatú, mert ekkor legjobb esetben is zöld színt kapunk. Ilyenkor érdemes újra elvégezni a radírozást, vagy erősebb szőkítést ( pl. koktél) alkalmazni.

Átszínezés mixtonnal 

 Az extrém, élénk színek festésének gazdaságos módja a mixtonok alkalmazása. Ezek keverőszínek, és önmagukban nem festőképesek, egy szín árnyalatát lehet velük tompítani, vagy erősíteni. Azonban bizonyos márkák termékei önmagukban a fizikai hajszínezőkhöz hasonló tulajdonságokkal bírnak, 6-8 mosás erejéig tartanak. Én a Londa /43-as, rézarany mixtont használtam.  1 cm mixtont elkevertem 10 ml vízzel, majd borsónyi 6%-os H₂O₂-t adtam hozzá. Hatóideje 30 perc.

Vendégem a lenövését szerette volna újrafestetni, és a kopott, világos rézarany végein a színt felfrissíteni. A lenövése körülbelül 2 cm-es, a natúr szín sötétszőke.

Két szín felvilágosítását végzem, 9%-os H2O2-t használok.  
A Kallos KJMN festékét használom, ennek keverési aránya:  1:1,5

Az anyagkikeverésem a következő:
30 g 8/43 Kallos KJMN festék + 45 ml 9%-os Kallos emulzió → 75 g össz anyagmennyiség

Ezzel végzem el a tő festését. Hajfestésnél mindig stilfésűt használok a leválasztások létrehozásához. A másik mód, hogy vásárolsz egy olyan festőecsetet, ami fésűs résszel is rendelkezik, és ennek szárával választasz le, így nem kell egyszerre az ecsetet és a fésűt is a kezedben tartani.

Először a kontúrt (hajnövés kezdete) festem meg, a szélektől kb. 1 mm-re megyek rá a fejbőrre. Ha sötétebb festéket használok, akkor körbe kenhetem vazelines krémmel bőrt a hajnövés mentén, ezzel azonban óvatosan kell bánni, ha rákened a hajszálakra, akkor a festék nem fogja be azon a részen a hajat.

A kontúr festése után négy részre kell választani a hajat. Középen kettéválasztom a hajat, és lefésülöm kétoldalt. Ezt a választékot bekenem mindkét oldalon. Ezután egy erre merőleges választékot is létrehozok, ami a fej tetején halad át, és a fül mögött kezdődik. Ezt is befestem. Máris könnyebben tudok vele dolgozni, a jobb hátsó negyeddel kezdem a festést. Kb 0,5-1 cm-es vízszintes leválasztásokat készítek.
Ha a negyed festésével végeztem, akkor a bal oldali hátsóval folytatom, majd a jobb elülső, és bal elülső részek festését végzem.

Mivel vendégem haja felvilágosított, porózus, könnyen „ledobja” a rezes pigmenteket. Ezért emulgeálást, színfelfrissítést végzek.

Anyagkikeverésem:
45 g 8/43 Kallos KJMN festék + 67 ml 3%-os Kallos emulzió → 112 g össz anyagmennyiség + 2 cm 0/43 mixton

A mixtont azért használom, hogy a haj színének intenzitását növeljem.

Miután  a tőfestést elvégeztem, 10 perc hatóidő elteltével vittem fel a végekre a festéket. Ezután még 20 perc hatóidő következett.

 A hajat festett hajra való samponnal mostam meg, és balzsammal ápoltam.
Ajánlott a festéknek megfelelő márkájú hajápoló szereket használni, hogy minél tartósabb eredményt érjünk el. Én a Kallos Argán termékeket használtam.

A törölközőszáraz hajra argánolajos hajvégápolót tettem, majd szárítás után UV- védős hajfénykrémet tettem rá.

A színtanban megkülönböztetünk hűvös, és meleg hatású színeket. Ezeket a színkör egyszerűen szemlélteti számunkra.

A meleg színek az ősz, a nap, tűz színei. Ilyenek a réz, narancs, vörös, barna, csoki színek.

Hideg szín: tél, jég, hamu színei. Pl. hamvas, lila, matt, gyöngyház, kék.

Hideg tónusú hajszín                                                                                    

Meleg tónusú hajszín 

A színskálában az adott cég festékeinek színeiből álló mintatincsek találhatók. Általában szintetikus hajból készülnek. A színeket névvel és számmal is jelölhetik.

Az első szám mindig a színmélységet jelöli. A színmélység megmutatja a természetes hajszín sötétségét, vagy világosságát. Alapszínnek is nevezzük. 

A második szám a színtónust jelöli. A színtónus a hajszín színkarakterét mutatja meg.

A színmélységek és számozásuk:

• 10 extra világos szőke
• 9 nagyon világos szőke
• 8 világosszőke
• 7 középszőke
• 6 sötétszőke
• 5 világosbarna
• 4 középbarna
• 3 sötétbarna
• 2 vagy 1 fekete

Színárnyalatok  jelölése és fodrászipari elnevezése (cégenként eltérő lehet, általában):

• 0- természetes, natúr
• 1- hamvas (kék)
• 2- violett (lila)
• 3- arany (sárga)
• 4- réz (narancs)
• 5- vörös (piros)
• 6- mahagóni
• 7- matt (zöld)
• 8- gyöngyház
  
  
  

Ha a perjel után két szám van (pl. 7/43), akkor az első árnyalatból 2/3, a másodikból 1/3 részt tartalmaz a festék. 

Ha dupla szám van a színmélységnél (pl. 77/43): megerősített alap, önmagában elfedi az őszt. 
Dupla szám a színárnyalatnál (pl. 7/44): intenzív tónus.

Keverési arányok

A festék és az oxidálószer általános keverési aránya 1:1. Ez azt jelenti, hogy pl. 30 gramm festékhez 30 ml oxidációs anyagot keverek. A festékek dobozán, és a melléjük adott használati útmutatón minden esetben feltüntetik ezt az arányt a gyártók. Pontosan kell a mennyiségeket kimérni, mérleget, vagy mércét ajánlott használni hozzá

Színezőknél és speciálszőkéknél (extra világos szőkéknél) 1:2 az arány. Ezeket a változásokat feltüntetik a színskálán, a festék dobozán és a benne lévő használati útmutatóban is.

 (A haj mennyisége, sűrűsége, a hajszál hosszúsága meghatározza a festékmennyiséget. Kevesebb és rövidebb hajhoz kevesebb anyagra van szükség.)

Oxidációs szerek %-os arányai, mikor melyiket használjuk? 

- Fertőtlenítésre: 2-3%-os H2O2

- Színezőknél: 1,9-4%-os oxidálószerek

- 6%-os oxidálószer: natúr, természetes színeknél, ősz haj festésénél. 1 mélység világosításánál, divatszíneknél, sötétebbre festésnél, szín a színben festésnél.

- 9%-os H2O2: 2-3 mélységgel világosabbra festésnél

- 12%-os H2O2: 3-4 mélység világosításánál

A 12 %-os oxidálószert szőkítőporhoz tilos tenni (kivéve extrém esetekben, akkor is csak a végeken), fejbőrre tilos tenni, kivéve speciálszőke festésénél, akkor se frissen mosott hajon, fóliába tilos tenni!

Különböző tartósságú hajszínváltoztató anyagok léteznek, megkülönböztetünk tartós, féltartós, és ideiglenes (fizikai) hajszínezőket.

Ezek működésének magyarázatához tisztában kell lenni a hajszálak felépítésével:

A haj külső rétege a kéreghártya, melyet tetőcserépszerűen elhelyezkedő amorf keratinlapok borítanak.
Ezek a lapok mechanikai és kémiai úton felnyithatóak, ezt a tulajdonságát használják fel a haj festésénél, vagy például a tupírozásnál.
A hajszál belsejében található a kéregállomány, amely elszarusodott hosszúkás sejtekből áll, a haj tömegének 80%-át ez alkotja. A sejtek között a kocsonyás kitt-anyag található, ebben helyezkednek el elszórtan a melanin pigmentek, melyek a haj színét adják.
A hajszál legbelső rétege a velőállomány, mely nem minden hajszálban található meg.

Tartós hajfestékek

A tartós hajfestékek hatásmechanizmusa egy oxidatív anyag jelenlétében lezajló polimerizáción (megnagyobbodás, óriásmolekulává válás) alapszik. Az ammónia a haj külső rétegének, a kéreghártya lemezkéit felnyitogatja, így a hajfesték be tud hatolni a hajszál belsejébe. Itt a hidrogén-peroxid hatására a mesterséges színpigmentek megnagyobbodnak. Óriásmolekulává válnak, így nem tudnak kiesni a hajból, tartósan benne maradnak. A hajfesték hatóidejének két periódusa van, az első a felvilágosító, a második a fedő-takaró szakasz. Ha a festék túl korán kerül lemosásra, akkor lehet, hogy még nem fejeződött be a takaró szakasz, így a haj túl világos, fakó lesz.

Féltartós hajfestékek, színezők

Ezek a festékek idővel lekopnak a hajról, általában 28 mosás erejéig tartanak. Ősz haj festésére alkalmazhatóak, de csak 50%-ban fednek. Kezdeti őszülés esetén elfedik az előcsillanó ősz szálakat. 
A színezők nem világosítanak. A pigmentjei kisebbek, mint a tartós hajfestékeknek.
Miután az ammónia felnyitja a kéreghártyát, a színezék molekulák behatolnak a hajba. A kéreghártya lezárásával bent maradnak, ezt savas anyagok segítik elő. 

Fizikai hajszínezők

Ezek pár mosás erejéig tartanak, kaphatóak krém, hab, kréta, lakk formájában is. Nem hatolnak be a hajszálak belsejébe, csak rátapadnak a külső hártyára. Fizikai úton tapadnak, a haj negatív töltésű, így ezek a színezők pozitív töltéssel bírnak. Felvilágosító hatásuk nincs.

A haj színváltoztatását már az ókorban is végezték, növényi-és állati eredetű festékeket használtak. Erre a célra a ma is népszerű hennát használták a vöröses színekhez, indigót a kékes-fekete haj eléréséhez, ezek keveréke adta a barnás árnyalatokat. Dió héját is használták a barna szín eléréséhez, valamint a ma már természetesen nem alkalmazott, mérgező ólommal festették hajukat feketére.  A szőkítéshez kamillát és citromot használtak, több-kevesebb sikerrel.

A növényi hajfestékek az 1900-as évek elejétől háttérbe szorultak az oxidációs festékek elterjedésének hatására, azonban napjainkban újra reneszánszukat élik. Egyre többen választják tudatosan, vagy kényszerből, allergia miatt a kémiai vegyületeket nem tartalmazó, természetes hajszínezőket.

A növényi hajfestékek kímélik, ápolják a hajat. Féltartós festékek, de az oxidációs színezőknél tartósabbak, kevésbé kopnak. Hátrányuk, hogy nincs felvilágosító képességük, és az ősz hajat sem fedik teljesen.
A növényi hajfestékek nem fedik le a teljes oxidációs festék színskálát, de fekete, barna és vörös színeik sokféle árnyalatban kaphatók.

A manapság leginkább elterjedt növényi hajfestékek a henna, illetve indigó alapú festékek. Ezek a legtöbb bioboltban megtalálhatóak. Kapható önmagában henna őrlemény, vagy előre csomagolt hajfesték, por formájában. Az őrleményt 50-100 °C-os vízzel kikeverve kell a hajra felvinni, hatóideje 30 perctől több óráig is terjedhet. A pép alakban kapható henna hajfesték nagy valószínűséggel vegyileg kezelt, mivel pár napnál tovább önmagában nem őrizné meg frissességét, ezeket kerülni érdemes.

Fontos tudni, hogy a henna reakcióba léphet az oxidációs hajfestékekkel, ezzel erősen károsíthatja a hajat. A kémiai hajfestékkel festett hajat érdemes pár hétig, esetleg hónapig pihentetni, mielőtt hennát használnánk rá. Ez fordítva is igaz, ajánlott kb. fél évet várni, mielőtt a hennára ráfestenénk, vagy az óvatosabbak le is növeszthetik a színezett hajvégeket. A hennával festett hajat szőkíteni egyáltalán nem ajánlott.
A tartósság érdekében a növényi hajfestékekkel festett hajat  biokozmetikumokkal érdemes tisztítani, ápolni. 

 Az előző bejegyzésben említettem, hogy a hajfestékek bizonyos összetevői allergiás reakciókat válthatnak ki az arra hajlamosaknál.  A bőrpróba azért fontos, hogy megállapítsuk, fennáll-e az allergiás reakció veszélye. Ez egy bőrérzékenységi teszt.

Mikor csináljunk bőrpróbát?

•  első festéskor (natúr haj festésekor)
  
  
•  ha a haj 3 hónapnál régebben volt festve
  
  
•  hormonális változásoknál, pl. terhesség, serdülőkor
  
  
•  másik cég termékét használom, vagy új anyagra térek rá
  
  
•  trauma,stressz, fogyás, gyógyszerváltás, gyógyszerallergia, asztma,
  egyéb allergia esetén
  
  
•  érzékeny bőrnél

Technológiája:

A bőrpróbát a felhasználandó festékanyaggal úgy kell elvégeznünk, hogy vagy a fül mögé, vagy a könyökhajlatba kenünk fel kb. 5 Ft-os nagyságú területre a keverékből, majd megvárjuk a hatóidőt. Letöröljük samponos, vizes vattával. Ha  24 óra múlva nincs pirosodás, akkor másnap elvégezhetjük a festést.

Ha a bőr a bőrpróba helyén megpirosodik, akkor nem szabad elvégezni a festést!

A következő bejegyzésben megtudhatjátok milyen festéket használhattok, ha a bőrpróba pozitív eredménnyel zárul.

Saját tapasztalatom, hogy a bolti festéket gyakran túlárazottak, hasonló minőségű hajfestéket lehet akár olcsóbban is kapni kellékesnél, azonban az olcsóbb professzionális festékek nem mindig állják meg a helyüket egy valódi fodrászszalonban.
Nálam az 1500-2500 Ft-os (/60 g), és ennél drágább termékek azok, melyekben tényleg bízom, és bonyolultabb hajszínváltoztatásokra is használnám őket. Azonban nem csak az ár, hanem az összetétel is sokat elárul a termékről. Érdemes böngészni a doboz apró betűs részeit. 

Az oxidációs festékek általános összetétele:

• festékképző intermedierek: ezek önmagukban színtelen, mesterséges pigmentek, az arra hajlamosaknál allergiakeltőek, ezek adják meg a színmélységet, és a fedőképességet (a dobozon: fenilén-diamin, vagy
  phenylenediamin)
  
  
• festékmódosító anyagok: elősegítik a végső szín előállítását
  
  
• lúgosító anyagok: a festék lúgos kémhatását erősítik, pH. 10-11 (pl. ammónia)
  
  
• nedvesítőszerek, vivőanyagok, ápoló anyagok, egyéb anyagok (illatanyagok, felesleges oxidációtól védő anyagok stb.)

A festékek összetétele minden gyártónál más és más. Jellemző, hogy a drágább festékek több ápoló anyagot tartalmaznak, használatukkal a túl sokáig fent hagyott festék (otthoni, lassabb ütemű festésnél ez jellemző) sem lesz túl sötét, foltos. A hajszálak puhábbak, fényesebbek lesznek a használatukkal.

Az olcsóbb festékek sajnos azért olcsóbbak, mert ezek az összetevők kisebb mértékben vannak bennük jelen, vagy olcsóbb, silányabb minőségű anyagokkal vannak pótolva.
A másik probléma velük, hogy a pontos színt szinte lehetetlen meghatározni, minden cég egyéni jelölést és fantázianeveket alkalmaz, és a dobozon szereplő kép sem túl sokat segít. Általában a végeredmény sötétebb lesz a vártnál. Emellett a dobozokban található, általában 9%-os H2O2 emulzió gyakran teljesen feleslegesen roncsolja a hajat (sötétebbre festésnél 3-6%-os hidrogén-peroxid bőven elég lenne).

Én a dobozos festékeket olyan esetekben ajánlanám, amikor egyszerűbb esetekről van szó, például: őszmentes hajon, natúr vagy festett haj sötétítése esetén, szín a színben festésnél, natúr haj 1-2 árnyalattal való világosabbra festésénél. Minden más esetben érdemesebb szakemberhez fordulni, mert az eredmény jócskánt eltérhet az általunk elvárttól.